- Haeshin, ne menj messzire, gyere vissza! - kiált a fiúra egy erős kiállású férfi a távolból, aki éppen a táskájában matat valamiért.
- De apa~, apu mindjárt hazaér, elé megyek! - válaszolja a kisfiú, majd elkezd tovább szaladni a kapubejáró felé. Sajnos nem jutott el sokáig, mivel, az imént említett fiatalember utána futott, és elkapta a grabancát.
- Én is várom már őt nagyon, viszont, ha azt mondom, hogy ne menj, akkor kérlek ne menj, jó? - fordul a fiú felé kicsit bágyadt fejjel, de annál inkább mosolygósabb szemekkel, mikor meghallotta az ajtó nyitását.
- Mark!
- Apu!
Szerintem nem tudják eldönteni, melyikőjük örül jobban az érkezőnek. Igaz a férfi, hagyta, hogy a gyerek köszöntse először, de ő sem maradt ki a sorból.
- Na, Haeshin, mennyire voltál jó itthon, amíg nem voltam? - azzal elkezd kotorászni Mark a táskájában, valószínűleg egy apróságot keres a gyermeküknek.
- Apu~, apu~, képzeld néztünk téged a tévén! - A fiú akkora extázisban van, hirtelen azt se tudja, az apja kérdésére válaszoljon, vagy a saját mondandóját ecsetelje. Helyette is válaszolt az úriember, kit legelőször az atyjának szólított.
- Egyértelműen jó volt, ez nem kérdés. A szófogadáson fejlesztenünk kell egy picit, mert elég makacs a fiúnk…
- Nem is tudom, kire ütött, talán, rád Jacky? - nevet fel Mark, mire közelebb hajol hozzá Jacks, de ő gyorsan elhajol, felkapja a gyereket, és elszalad a ház másik végébe.
- Kegyetlen vagy Markie~ - ezt mondogatja, s közben lohol utánuk, amilyen gyorsan csak tud.
- Ne mondj ilyet Haeshin előtt! - Befogja a tökmag fülét a mordulás közepette, nehogy eltanuljon valami kellően nem szép szót a lurkó.
- Na, azért ne legyél ilyen anyámasszony katonája, nem is volt olyan csúnya - nevetve lép közelebb, majd megöleli őket. - A nyálas dolgokat félretéve, üdvözlés képpen, mi is készültünk neked egy, s mással - vezeti be a konyhába Markot, ezután egy villany felkapcsolásával kellően nagyobb meglepetést okozva neki, a kisfiuk körbeszalad az imént említett helységben.
Az asztal gyönyörűen meg van terítve, kisebb-nagyobb lufikat lehet felfedezni egy két széken, a világítás is hangulatosan van megcsinálva, igazán kitett magáért Jackson.
Körülbelül hat év telt el azóta, mióta a fiúk megbeszélték, mi legyen a kapcsolatukkal, és ez lett belőle… Majdnem három éve, megkérte Jackson Mark kezét, ami egy esküvővel járt. Ezek után már két és fél éve beleegyeztek, hogy gyermeket vállalnak, mivel, ez sajnos nekik nem megvalósítható, egyértelműen örökbefogadtak egyet. Nagyon boldogok együtt, igaz az elején féltek a sok utálóktól, a homofóboktól, kik netán elítélik őket a szexualitásuk miatt, de a szerelmük erősebb volt mindennél, ezt megmutatva a szociális médiákon, vagyis majdnem az egész világ előtt, sokkal több, és pozitívabb visszajelzést kaptak mindenkitől. Jackson abbahagyta a zenélést, valamint egy saját, otthoni vállalkozásba kezdett bele, így könnyebben tudja intézni a dolgait, a gyerek mellett is. Mark folytatta, illetve debütált egy négyfős csapattal, kiknek D Fact lett a nevük. Haeshinnek nem esik nehezére, hogy “két apukája” van, hisz mindkettőt szereti, mi több, ez nem fog sosem változni.
~끝
